Farkasok...

^^ Az életben az egyik,
   legfontosabb állat^^ 

A falka szervezete

A falkák olyan önnfentartó szaporodó egységek, amelyben az egyedek együttműködve, közösen szerzik meg a táplálékot és közösen nevelik a gyerekeket — nemcsak a szülők, de a falka minden tagja, különösen a fiatalabbak. A falka létszáma az élőhely adottságaitól függően 2–36 lehet; általában 5–9. A falkák tulajdonképpen olyan nagycsaládok, amelyekben a vezető alfa-párhoz és utódaikhoz a szaporodási időszakban idegen farkasok is csatlakozhatnak — ezek később is a falka tagjai maradhatnak. A falkában szigorú a hierarchia: az abszolút úr az alfa-hím, őt követi az alfa-nőstény. A vezérhímet legyengülése (betegség, sérülés stb.) esetén a béta-hím váltja fel. A falkák időnként feloszlanak, majd (átmenetileg vagy véglegesen) újra-, illetve más falkákkal egyesülhetnek is. A régi falka feloszlásával létrejött új falkák egymással barátságosan viselkednek.

A falka együttműködésének két, ellentétesen motiváló alapja:

• az állandó rivalizálással kialakított rangsor és
• az egymást régóta ismerő tagok erős, kölcsönös kötődése.

Az együttműködés megköveteli:

• a fejlett szociális intelligenciát,
• a jó problémamegoldó képességet és
• a képlékeny, a körülményekhez alkalmazkodó viselkedést.

Ezek együttes hatására a farkas élőhelyeinek csúcsragadozója volt, amíg alul nem maradt az emberrel vívott versengésében.

A farkasra az egymást váltó „letelepedett” és „nomád” életmód jellemző. Tavasszal és nyáron kis területen marad amíg a kölykök fel nem nőnek, ősszel és télen azonban hatalmas távolságokat járhat be. Ilyenkor egy-egy éjszaka akár 200 kilométert is megtehet, 8 km/h átlagsebességgel.